A magyar nyelv napját ünnepelték a Magyar Filológiai Tanszéken

2011. szeptember 26-án az Anyanyelvápolók Szövetségének javaslatára az Országgyűlés november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. Az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének hallgatói Nagy Natália docens felkészítésével, színvonalas előadással készültek a minden magyar számára különleges nap alkalmából. A rendezvény a kar 2015-ben felavatott Bercsényi Miklós Könyvtárában zajlott. Az eseményt Zékány Krisztina tanszékvezető ünnepi beszéde nyitotta. A köszöntő után Braun Éva, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet módszertani szaktanácsadója köszöntötte az egybegyűlteket. Az eseményre meghívást kaptak az Ungvári Hungarológiai Központ munkatársai is. A hallgatók a magyar nyelv megőrzését szorgalmazó mozgalom dalát, Gyulai István Örökségünk című alkotását énekelték el. Ennek nyomán pillanatok alatt barátságos hangulat alakult ki, hiszen a közönség tagjai számára is kedvesek voltak ezek a sorok. Minden, nemzeti identitását megtartani vágyó határon túli magyar ismeri a szöveget, így a résztvevők helyükön maradva csatlakoztak a produkcióhoz. A magyar nyelv az anyanyelvünk. Elválaszthatatlan és nélkülözhetetlen része mindennapjainknak. Magyarul közöljük mondandónkat, magyarul értjük meg egymást, életünkben először magyarul szólalunk meg, magyarul kérünk, magyarul örülünk, magyarul szomorkodunk. Magyarul álmodunk, magyarul szeretünk, magyarul vágyakozunk – hangoztak az ünnepi gondolatok. Dupka György, író, költő, helytörténész Levél című megzenésített versét is hallhatták a jelenlévők. „És anyanyelvem holnap is büszkén megvédem, Mert én magyarnak itt születtem.” A filológus hallgatók célja volt, hogy tudatosítsák, óvni, ápolni kell hagyományainkat, nyelvünket ott, ahol élünk. Az eseményt a Sodró együttes zárta. Vezetőjük, Váradi Enikő elmondta, legfőbb céljuk a magyarság zenéjének és tánckultúrájának népszerűsítése. A rendezvény után a résztvevők megtekinthették a tanszék tudományos tevékenységéből l válogatott kiállítást. Nyelvünk kultúránk, tudásunk, hagyományaink hatalmas kincsestára. Jövőnk, megmaradásunk bölcsője. Becsüljük és gazdagítsuk nyelvi örökségünket azon a helyen, ahová születtünk! Vaszecsko Karina harmadéves filológus hallgató

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*