Rólunk

Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar

 

Dékáni hivatal:

Dékán: dr. Spenik Sándor docens

Dékánhelyettes (oktatás): dr. Sztojka Miroszlav kandidátus

Dékánhelyettes (tudomány): Zubánics László adjunktus

Módszerész: Istvány Andrea

Titkár: Jávorszky Anikó

88000 Ungvár, Universitetska (Egyetemi) út 14. (Újépület) V. emelet 517–518. szoba.

Telefon/fax: (+380 312) 64-39-60

e-mail: magyarkar.une@gmail.com

http://www.univ.uzhgorod.ua/departments/humanitar/

Kárpátalján az új felsőoktatási törvény alapján legmagasabb, magiszteri diplomák kiadására feljogosító besorolással egyedül az Ungvári Nemzeti Egyetem rendelkezik (2013-ban egyesült a Kárpátaljai Állami Egyetemmel). Az Ungvári Nemzeti (korábban állami) Egyetemet 1945-ben alapították. Besorolását tekintve IV. akkreditációjú oktatási intézmény. Megnyitása óta több mint ötven alkalommal bocsátott ki szakembereket „baccalaureusi”, „specialista” és „magiszteri” diplomával.

  • kar, 115 tanszék, 117 professzor, 557 docens.
  • 000 diák 47 szakirányban

BSc-, MSc-, PhD-, doktori képzések

Az Ungvári Nemzeti Egyetemen 1963 óta folyik magyar nyelv- és irodalom-szakos tanárok képzése a Magyar Filológiai Tanszéken. Eddig 980 hallgató szerzett itt magyar nyelv- és irodalom-szakos tanári oklevelet. Az oktató munka mellett a tanszék tanárai 1966 óta tudományos kutatással is foglalkoznak. A magyar filológiai tanszék szoros kapcsolatokat ápol magyarországi és külföldi felsőoktatási intézményekkel, hungarológiai központokkal, tudományos és akadémiai intézményekkel. A tanszék bázisán jött létre 1988-ban az ungvári Hungarológiai Központ. Az Ukrán Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium Legfelső Minősítő Bizottsága 2000 áprilisában az Ungvári Nemzeti Egyetem Filológiai Karán Tudományos Szaktanács működését engedélyezte kandidátusi értekezések megvédésére magyar nyelvből és irodalomból.

2015 április 13-án a XII. Ukrán-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság ajánlásainak megfelelően létrejött az egyetemen a magyar történelem és európai integrációs tanszék is. Már 2004-ben 10 főből álló magyar csoport indult, 2005-től már 20 diákot vettek fel az állami ösztöndíjas helyekre. Megegyezés született arról is, hogy az UNE matematikai, fizikai karán szintén magyar tanszéket szerveznek. Így 2008. szeptember 25-én lehetőség nyílik az egyetem magyar tanszékeit összefogó Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar felavatására, amelynek kinevezett dékánja dr. Lizanec Péter, a filológiai tudományok doktora, a Magyar Filológiai tanszék vezetője, az Ungvári Hungarológiai Központ igazgatója lett. Az egyetemi diploma tekintélyét mutatja az a tény is, hogy valamennyi magyar nyelvű szakra négyszeres volt a túljelentkezés az államilag finanszírozott helyre.

Létrehozásakor a Magyar Kar egyik fontos feladatává tűzték ki, hogy méltó alternatívája lehessen más felsőfokú tanintézeteknek, s megfelelő lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy más szakokon is magyar csoportok nyíljanak meg. Egyik fontos feladat az állami ösztöndíjas helyek bővítése, illetve a doktori képzés újraindítása, hiszen ezáltal is biztosítani lehet az egyetemi és főiskolai előadói gárda utánpótlását.

A Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar strukturális alegységei:

  1. Magyar Filológiai Tanszék (tanszékvezető dr. Zékány Krisztina docens);
  2. Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék (tanszékvezető Dr. Kiss Éva professzor);
  3. Fizika matematika Tanszék (tanszékvezető dr. Spenik Sándor docens)

A szaktantárgyakat 33 oktatótanár adja elő, közülük négyen a tudományok nagydoktorai, professzorok, 18-an a tudományok kandidátusai, docensek, l0 adjunktus, 10 tanársegéd, illetve asszisztens.

A Magyar Tannyelvű Humán és Természettudományi Karon magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika és matematika szakos tanárképzés folyik elsősorban a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák részére. Minden tanszéken van aspirantúra (doktori iskola), ahová a legjobb végzősöket vesszük fel. Nemzeti egyetemünkön, így a magyar karon is a nappali képzés ötéves, a levelezői tagozaton hat (a magiszteri képzésnél a 2016-2017-es tanévben kisebb módosulás történt). A hallgatók az elméleti szaktantárgyakon kívül különböző szakkollégiumokat és szakszemináriumokat hallgatnak. A nemzeti egyetem minden kara, így a magyar kar is a bolognai rendszer szerint kredit-modul rendszerben dolgozik. A hallgatók évfolyam- és szakdolgozatokat, mester fokozatú diplomamunkákat írnak. Részt vesznek a tanszékek hallgatói önkormányzati munkájában, tudományos előadásokat tartanak a tudományos diákköri konferenciákon.

A harmadévesek szemeszteres vagy egy-két hónapi részképzésen vesznek részt Magyarország felsőoktatási intézményeiben. A végzősök egy hónapos diploma előtti gyakorlaton vannak a magyarországi Országos Széchényi Könyvtárban s Budapest más tudományos könyvtáraiban. Gyakran látunk vendégül ismert tudósokat, politikai személyiségeket Ukrajnából és a Magyar Köztársaságból, magyarországi vendégtanárokat hívunk előadások megtartására.

Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar hallgatói aktív részt vállalnak a társadalmi munkában. Jól felszerelt a szaktantárgyi és a szépirodalmi könyvtár. A karon tanári és hallgatói röplabda- és futballcsapat van. A karon érdekes és tartalmas tanulmányi és társadalmi élet folyik.

A dékáni hivatal, a kar szakszervezete igyekszik diákszállót biztosítani a hallgatók többségének. A karon működik a hallgatói diákönkormányzat, amely a foglalkozások utáni időszakban a diákok szabadidejét hivatott tartalmassá tenni.

A kar strukturális alegységei:

Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék

Tanszékvezető: Kiss Éva professzor

e-mail: magyartortenelemtanszek-une@yandex.ru

A tanszék 2005. szeptember 1-jén 28 diákkal kezdte meg működését. 2009-ben kapták meg diplomáikat az első baccalaureusok, többségük az Ungvári Nemzeti Egyetemen folytatta tovább tanulmányait specialista (felsőfokú szakképzés) és mester (magiszter) fokozatú képzési szinten. 2012-től levelező tagozatunk is működik.

A diákok tanulmányait modern számítástechnikai szaktanterem és magyar szakkönyvtár segíti. A tanszéken a tantárgyakat magyar nyelven oktatják, az általános egyetemi tantárgyakat ukrán és magyar nyelven hallgatják a diákok. A cél az, hogy a szakterminológia mellett az ukrán nyelvet is kellőképpen elsajátítsák hallgatóink. Nagy figyelmet fordítunk a tudományos továbbképzésre magyarországi egyetemeken és levéltárakban. Hallgatóink számos ukrajnai és magyarországi egyetemen vettek részt kutatási programokban.

A Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék fő feladata, hogy magasan képzett történészeket, történelemtanárokat képezzen a magyar tannyelvű iskolák számára Kárpátalján, illetve az európai integrációs folyamatokat, az európai történelmi eseményeket, jogi normákat és uniós intézményrendszereket jól ismerő szakembereket bocsásson ki.

 

Fizika és Matematika Tanszék

Tanszékvezető: Spenik Sándor docens

E-mail: fizmat.une@gmail.com

A 2008-ban alakult Fizika és Matematika Tanszéken neves tanári kar oktat, amely színvonalasan tudja biztosítani a matematikus és fizikus szakemberek felkészítését az oktatás és a tudományos kutatómunka számára.

A korszerű számítógépterem és a fizikai laboratórium, a legmodernebb készülékekkel van felszerelve, ami oktatási és módszertani szempontból előnyös a diákok számára. A tanszék szoros kapcsolatot tart fenn Ukrajna Tudományos Akadémiájának intézeteivel és magyarországi felsőoktatási intézményekkel egyaránt.

A harmadik évfolyamtól kezdődően a hallgatók az UNE Fizika Karán, valamint az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Elektronfizikai Kutatóintézetében gyűjthetnek anyagot tudományos kutatásaikhoz.

A diákok szakirányuknak megfelelően részképzéseken vehetnek részt a Debreceni Egyetemen és a Budapesti Műegyetemen. Hallgatóink az egyetem elvégzése után specialista és mester fokozatú diplomát kapnak. A kimagasló eredménnyel záró diákok tanszékünkön aspirantúrán is folytathatják tanulmányaikat.

 

Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék

Tanszékvezető: Zékány Krisztina docens

e-mail: magyar.filologia.une@gmail.com

Az UNE Magyar Filológiai Tanszéke 1965-től önálló szerkezeti alegysége a felsőoktatási intézménynek. A tanszéken elsősorban magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés folyik Kárpátalja magyar tannyelvű iskolái számára. Megnyitása óta mintegy negyven éven keresztül (a II. Rákóczi Ferenc Beregszászi Magyar Főiskola indulásáig) az Ungvári Állami (később nemzeti) Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének köszönhetően kerülhettek a megye magyar iskoláiba jól felkészített és elhivatott pedagógusok, akik segítségével fennmaradhatott Kárpátalján az anyanyelvi oktatás, megőrizhette magyar identitástudatát több nemzedék. Az itt tanuló fiatalok anyanyelvükön sajátíthatják el választott szakmájukkal kapcsolatos ismereteiket, valamint a legmagasabb szintű államnyelvi oktatásban is részesülnek. A magyar nyelv és irodalom szakos hallgatók szemeszteres vagy 1-2 hónapos részképzésen vesznek részt a Debreceni Egyetemen és egy hónapos diploma előtti gyakorlaton a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve az Országos Széchényi Könyvtárban. Végzőseink továbbtanulási lehetőségek között válogathatnak idehaza és külföldön egyaránt.

2013-ban a meglévő 4 szak (magyar nyelv, történelem, matematika, fizika) mellé egy ötödik is társult – a nemzetközi kapcsolatok-országismeret. A szakirány a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék bázisán kezdte meg fejlődést, mivel a tanszéken folyó képzések és oktatott tantárgyak álltak a legközelebb az új képzés tartalmi szerkezetéhez. Maga a képzés túlnyomó része magyar nyelven folyik és Kárpátalja geopolitikai helyzete miatt, valamint az Európai Unió határövezetének szoros közelsége miatt az szakon szerzett képesítéssel rendelkező magyar végzős diákok hiánypótló feladatot tölthetnek be a munkaerőpiacon. A képzés nappali és levelező tagozaton jelenleg a harmadik évfolyamnál tart.

2012-ben az Ungvári Nemzeti Egyetem megállapodást írt alá az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel a kettős diplomák kiadásáról. Az elmúlt esztendők során számos diák jelentkezett az ELTE-re tanulmányai folytatása céljából. A 2012-2013-as tanév 54 végzőse közül 9-en jelentkeztek magyarországi doktori iskolákba, s nyertek sikeres felvételt. Végzőseink 65 százaléka Kárpátalján helyezkedik el, ami egy elég magas mutató.

A Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karhoz az alábbi egységek tartoznak még:

Bercsényi Miklós Könyvtár és Közösségi Tér (2015 szeptemberében került átadásra Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, illetve a Pallas Anthéné Domus Concordiae Alapítvány támogatásával), ahol a kar többezer kötetes könyvállománya került elhelyezésre. A könyvtár az állandó helyszíne a kar Tudományos Tanácsa üléseinek, itt kerül sor a különböző ünnepségekre, kiállításokra, szakdolgozat- és diplomamunka-védésekre.

Lingvafon szaktanterem. Az egyetemi oktatás keretében fontosnak tartjuk az idegen nyelvek oktatása mellett az ukrán államnyelv megfelelő szintű oktatását, természetesen nem feledkezve meg a magyar nyelvről sem. A gyakorlati foglalkozások során a diákok az élő nyelvvel ismerkedhetnek meg, s sajátíthatják el a nyelvi alapokat. A Pallas Anthéné Domus Concordiae Alapítvány támogatása révén 11 új munkaállomás várja a nyelveket tanulni vágyókat.

Két számítógépes terem 24 órás internet hozzáféréssel. A diákok tanulmányait modern számítástechnikai szaktanterem segíti, amely az internet révén folyamatos hozzáférést biztosít a világ nagy elektronikus könyvtáraihoz. A Pallas Anthéné Domus Concordiae Alapítvány támogatásával sikerült kialakítani egy számítógépes szaktantermet, amelyben 11 munkaállomás működik, amely révén a matematika és fizika szakos hallgatók a számítógépes programozás alapjait sajátítják el. Ahhoz, hogy az elméleti tudás gyakorlati szinten is megvalósulhasson, az elkészült munkákat egy HP T50 plotter, illetve 3D nyomtató révén „kézzelfogható” formába is lehet önteni. Valamennyi munkaállomást licenzált, jogtiszta szoftverekkel szereltünk fel.

– Korszerű fizika laboratórium. A Bethlen Gábor Alap és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával sikerült kialakítani egy modern fizikai laboratóriumot, ahol a diákok és a fiatal kutatók gyakorlatilag minden, a fizikai kutatással kapcsolatos mérést el tudnak végezni.

Bercsényi Miklós Szakkollégium. Pallas Anthéné Domus Concordiae Alapítvány támogatásával 2016 februárjában átadásra került az egyetem 4. sz. kollégiumában (Ungvár, Egyetemi út 10.) kialakított szakkollégium, ahol európai körülmények várják a diákokat. Az idei tanévben kialakításra kerül egy modern olvasóterem, illetve közösségi tér is.

– A Hungarológiai Központ 1988-ban a Magyar Filológiai Tanszék bázisán nyitotta meg kapuit, amely 1990-től Acta Hungarica címmel tudományos folyóiratot jelentet meg, amelynek eddig több mint kéttucat száma jelent meg. A Hungarológiai Központ kezdeményezésére 1993-ban megalakult a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság (szakmai kiadványa a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság Közleményei), amely tagjai között 82 magyar nyelven (is) oktató és tudományos tevékenységet folytató közéleti személyiséget (36 nagydoktort és 46 kandidátust) tart nyilván. A felnövekvő ifjú nemzedék „helyzetbe hozása” céljából 1998-ban pedig a KMTT védnöksége alatt megalakult a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége, amely az elmúlt időszakban az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar diákjainak hallgatói és szakmai érdekvédelmi szervezetévé nőtte ki magát.

A Hungarológiai Központ – mint a filológiai tanszék strukturális alegysége – tevékenységéhez jelentős eredmények kapcsolódnak: kárpátaljai népmesegyűjtemény, balladagyűjtemény, kárpátaljai irodalmi antológia, ukrán-magyar, magyar-ukrán szótár, nyelvjárási atlasz. Elkészült és kiadás alatt van a kárpátaljai magyar nyelvjárások háromkötetes szótára. A Központ nyelvészei részt vettek az Összkárpáti dialektológiai atlasz összeállítási munkálataiban, illetve jelenleg készülőben van az ukrán–magyar, magyar-ukrán állandósult szókapcsolatok c. kiadvány stb.

A filológiai tanszék oktatói aktívan kiveszik részüket a Hungarológiai Központ nyelvészeti, irodalomtudományi és néprajzi kutatási programjaiban. Az államilag finanszírozott témák között szerepelt a kárpátaljai, többségében magyarlakta települések történelmi nevének visszaállítása. A központ kutatásai, illetve megfogalmazott ajánlásai alapján az ukrán parlament 65 magyarlakta település történelmi nevét állította vissza.

A Hungarológiai Központban a tudományos tevékenység mellett doktori képzés is folyt: ketten (Soós Kálmán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola későbbi rektora és Bíró Andor, a Hadtörténeti Múzeum és Intézet főmunkatársa) írtak kandidátusi, ketten pedig PhD-dolgozatot írtak itt

A tanszék és a Központ szoros tudományos kapcsolatokat tart fenn a moszkvai Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézettel, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetével, a budapesti, a debreceni, a szegedi, a pécsi tudományegyetemekkel, a Nyíregyházi Főiskolával; a párizsi, a római, a hamburgi hungarológiai központtal; Moldova, Lengyelország, Szlovákia, Csehország Szerbia, Horvátország, Macedónia és Montenegró akadémiai és felsőoktatási intézményeivel.

A Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság bevonásával az Acta Hungarica című tudományos kiadványban publikációs teret biztosítani az ukrán, orosz (vagy ezekről a nyelvekről fordított) tanulmányoknak, amelyek a magyarsággal foglalkoznak. Ennek alapvető célja jelenünkben, hogy hungarológia régóta hiányolt területeit is felölelve független, tudományos fórumot biztosítson a bölcsészettudományok és társadalomtudományok (irodalomtörténet, filológia, néprajz, folklór, zenetudomány, művészettörténet, filozófia, történelem, szociológia) területén, a magyar múlt és jelen bármely vonatkozásában írott magas színvonalú tanulmányoknak.

A jövőben szeretnénk ismét aktivizálni a Hungarológiai Központban folyó tudományos-kutatómunkát. Ehhez nyújtott segítséget Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, amikor Szijjártó Péter miniszter együttműködési megállapodást írt alá az Ungvári Nemzeti Egyetemmel.

A kidolgozás alatt lévő program legfontosabb célja a Hungarológiai Központban folytatott tudományos-oktatói tevékenység mind anyagi, mind morális elismerése, ezen belül az ukrajnai magyar értelmiség legképzettebb rétegének itthon tartása, a központ működésének biztosítása. A Hungarológiai Központ esetén szükség van a már meglévő kutatócsoportok felkarolására, illetve új kapcsolatok kialakítására mind az anyaországban, mind pedig a szomszédos régiókban egyaránt.

Az ukrajnai állami finanszírozású kutatóintézetekben hagyományaink továbbvitele érdekében biztosítani kell a magyar vonatkozású témák, számunkra fontos térségek stb. kutatásának lehetőségét. Ehhez természetesen szükséges a Hungarológiai Központ funkcióinak és programjainak újbóli átgondolása, felújítása, illetve kibővítése olyan témakörökkel, amelyek fontos szerepet játszhatnak a térség szellemi arculatának formálásában. Fontos feladat kell, hogy legyen a Magyarországgal szomszédos országok (esetünkben Ukrajna) többségi nemzeteinek értelmiségével való  kétoldali kapcsolatok megerősítése és új kapcsolatok generálása. A globalizációs kihívásoknak megfelelően fontos lehet megvizsgálni azokat a változásokat is, amelyek a kárpátaljai magyarság nemzeti önazonosságával, illetve azonosságtudatával kapcsolatosak, hogyan kapcsolódik az a helyi kultúrához és képezi azt a „keverék-kultúrát”, amely ebben a térségben a kulturális örökséget jelenti. Ukrajna EU-integrációs törekvései során fontos szerepet játszhatnak a nemzeti kisebbségek – esetünkben a kárpátaljai magyarok – , amelyek sajátos helyük és szerepük részén (ennek előnyei érvényesíthetőek a hungarológia oktatásában  és népszerűsítésében) konkrét identitáserősítő szereppel és funkcióval rendelkezhetnek.

A hungarológia kiterjesztése, a Kárpát-medencében, illetve a világ egyéb tájaink élő magyar kisebbségek iránti fokozott érdeklődés, továbbá a szomszédos országok közötti kölcsönös, szorosabb kapcsolatteremtés igénye az eddigieknél is jobban lehetővé teszi az „összmagyarság” hiteles megismerését.

Ennek a folyamatnak szerves részét képezi a helyi kultúrák kiemelése. A hungarológiának ez a szintetizálónak tekinthető és nevezhető megközelítési módja és értelmezése funkcionális és célszerű, mivel a határon túli magyar tudományosság feltérképezése és fejlesztése nemcsak az adott magyar kisebbség szempontjából fontos, hanem a sokszor hangoztatott összehasonlítás elérése és érvényesítése miatt is lényeges. A komparatív szemlélet és értelmezés mutathat rá, hogy a „szétszaggatottságból” nemcsak mindig hátrány, hanem előny is származhat. Éppen azért, mert a hungarológia komplex értelmezése érdekében a határon túli szakembereknek olyan kutatásokat is végezniük, amelyek segíthetik az egyetemes magyar tudományosság kiteljesedését, mind a regionális feladatok optimális ellátásában, mind pedig a másokkal való összehasonlítás szempontjainak reálissá tételében. Mindez, mint szakosított tevékenység hozzájárul a magyarságról kialakított kép pozitív előjelű formálásához és népszerűsítéséhez. Az európai egységesülés távlatából, továbbá a hungarológia stratégiája szempontjából is relevánsnak számít, hogy a kisebbségi magyar nemzetrészek önszemlélete és önszerveződése hogyan alakul a jövőben. Az elemzések és felismerések nem elégedhetnek meg azzal, hogy csupán  megállapítsák, miként jutott kisebbségi helyzetbe a magyarság egy része, mivel a cél – szintén a valós helyzetből kiindulva – a kisebbségek reális önismeretre  való buzdításának és  nevelésének elérése,  továbbá az önrendelkezésen alapuló kisebbségi életstratégia megteremtése lehet.

Ehhez pedig az kell, hogy:

– a kisebbségi magyarság a  kultúrák egymás mellett élésének és kölcsönhatásának „megtartó példáit” kutassa és tanulmányozza intenzíven, annak érdekében, hogy – az eredményeket felhasználva –  az analóg helyzetet túlélt európai kis népek  (nemzetrészek) működő önszerveződési modelljeit  elsajátíthassa. Azzal a meggyőződéssel és céllal, hogy a magyar kisebbségi szellemi élet korszerű formáit perspektivikusan ki lehessen dolgozni a Kárpát-medencében, hogy az európai megújulás „korparancsának” ne vethessenek gátat a trianoni döntés következményeként létrejött korlátok;

– a közéleti tettekben az eddigieknél tágabb összefüggésrendszerben szükséges gondolkodni és az európai integráció biztosította  lehetőségek között új, komplex viszonyulási rendszert kell kialakítani az élet minden területén, így a társadalom- és gazdaságszervezésben, a tudományban, az irodalmi életben és a művelődésben egyaránt;

– az egyén és a kisebbségi nemzeti közösség identitásának megerősödésében biztosítva legyen a meghatározó szereppel  bíró anyanyelvi nevelés és gyakorlás minden művelődési szinten. Ez a feltétel azonban alapvetően több dologhoz kapcsolódik, mivel a kisebbségi (nemzeti) identitás őrzéséhez/megőrzéséhez  „intézmények” kellenek, tehát a család, az iskola, az egyház, a népi hagyományokat őrző csoportok, a média (televízió, újság) és az érdekvédő politikai párt/pártok. Ha ezek az „intézmények” hiányoznak, az önazonosság  megőrzése kisebbségi kontextusban nagyon nehéz, vagy éppen lehetetlen;

– a kisebbségi magyarságoknak minden nehézség ellenére tudatosítaniuk szükséges a korszellem megváltozásának egyik legfontosabb stratégiai célját, miszerint az új kialakult helyzetben a követendő távlati eszmény a nyelvileg, a kulturális hagyományok szintjén és történelmileg értelmezett kulturális nemzet összehangolása és fokozatos „újjáteremtése” lehet.

Ennek a folyamatnak lehet megfelelő működése esetén a Hungarológiai Központ.

A hungarológia, mind a magyarsággal és környezetével foglalkozó tudományok összessége az 1920-as években gyökeresedett meg a közhasználatban. Ebbe a magyar irodalomtörténetet, a magyar nyelv- tudományt, a néprajzot, a magyar történettudomány valamennyi ágát (művelődés-, jog-, népességtörténet stb.), a földrajzot, a régészetet, a művészet- és zenetörténetet, a szociológiát, az embertant, a magyarországi növény- és állatvilág tanulmányozását végző tudományokat együttesen értették. Németh László 1934-ben nem csupán a szaktudományok eredményeinek összegét, nemcsak összeműködésüket, hanem a magyar kultúra jellegét kutató ön- és helyzetismereti diszciplínát nevezte hungarológiának vagy magyarságtudománynak.

A 2006-os jyväskyläi hungarológiai kongresszus óta a hungarológia mibenlétéről és feladatairól továbbra is folyik a szakmai együttgondolkodás és vita. A hungarológia fogalmának és feladatainak meghatározásában a különböző oktató- és kutatóhelyeket képviselő szakemberek véleménye az alábbi pontokban megegyezik, ezért a Hungarológiai Központ további tevékenységének meghatározásakor ezekből kell kiindulni:

– a hungarológia interdiszciplináris külföldön művelt magyarságtudomány, amelynek célcsoportját elsősorban a nem magyar anyanyelvű külföldiek alkotják (éppen ezért a szláv nyelvű közösségben a magyar nyelv, kultúra és történelem megfelelő programok révén történő megismertetése és népszerűsítése elengedhetetlen feladat, amelynek aktivizálása révén jelentős eredményeket lehet elérni a közösségi kommunikációban);

– a kultúrák találkozásának, dialógusának és kölcsönhatásának vizsgálata, ezáltal egyfajta állandó változás jellemzi (a kultúrák közötti kommunikáció hatásainak vizsgálata pontos válaszokat adhat a nagyobb horderejű döntések meghozatala előtt, ezért a kutatások apparátusába be kell vonni a szociológiát, a kulturális antropológiát és a statisztikát is);

– a magyar népi kultúra értékeinek gyűjtése és tudományos feldolgozása (az elmúlt időszakban a magyar filológiai tanszék és a Hungarológiai Központ munkatársai irányításával a néprajzi és nyelvészeti terepgyakorlatok és gyűjtések keretében hatalmas anyag gyűlt össze, szükségessé vált ezek tudományos feldolgozása, illetve kiadásra való előkészítése);

– nem szűkíthető le a magyar, mint idegen nyelv oktatására (ugyanakkor, mivel a térségben jelentős igény mutatkozik a magyar nyelv, mint idegen nyelv oktatására, érdemes lenne állandó /akár fizetett/ kurzusokat folytatni az érdeklődők számára);

– elsősorban a bölcsészettudományokat foglalja magában, de bármely más tudományág (földrajz, kémia stb.) is beletartozhat a hungarológiába, amennyiben az adott témát magyar vonatkozásain keresztül közelíti meg;

– a jövő hungarológiája az ún. Hungarian Studies programok felé mutat, amelyek bármilyen tanulmányokba integrálhatóak és kreditálhatóak (valamennyi, magyar szakon tanuló diák számára a mai magyar nyelv, a magyar művelődéstörténet oktatható tárggyá válhat) multidiszciplináris hungarológiai kutatások nemzetközi információcseréjét segítette és segíti elő.

A hagyományos diákönkormányzat mellett az Ungvári Nemzeti Egyetemen működik a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége. A KMDFKSZ megyei szinten 1999. április 14-én bejegyzett diák- és doktorandusz szervezet, egyetlen politikai formációhoz sem köthető, alapszabályban foglaltan apolitikus. A szervezet széleskörű kapcsolatokat ápol hazai és határon túli diák- és civil szervezetekkel. A szervezet tagja a Magyar Ifjúsági Konferenciának, valamint a Juventus Soliditas határokon átívelő érdekvédő szervezetnek, állandó meghívottja a HÖOK értekezleteinek, valamint sok más jelentős fórumon képviseli tagjai érdekeit, érvényesíti azok jogait. Legfőbb feladata a kárpátaljai magyar diákok érdekeinek képviselete és védelme, a hazai fiatal értelmiség megszólítása. Célja a magyar hallgatók és a fiatal kutatók segítése a tudás magas szintű elsajátításában, az erkölcsi és kulturális értékek, valamint a szakmai elhivatottság tudatosításában; a fiatalok önmegvalósításának és sokoldalú fejlődésének elősegítése; a társadalmi kötelezettségek felismerésének és az aktív polgári szerepkör elismerésének szorgalmazása a magyar ajkú ifjúság körében, továbbá az ukrán területen és a szomszédos országokban tevékenykedő ifjúsági szövetségekkel való szoros tudományos együttműködés, és nem utolsó sorban a nemzettudat megerősítése. A szervezetnek több más tudományos tevékenysége mellett kiemelendő, hogy 2012 óta reprezentatív tudományos folyóiratot indítotott el Scientia Denique (Tudomány dióhéjban) címmel. A kiadvány rendszeresen megjelenő, hivatalos ISBN számmal ellátott, referált szakfolyóirat.